Népviseletünkben, –ahogy a világon szinte mindenütt–legkedveltebb a piros, amit gyakran társítottak fehérrel és feketével.
Általában szerették a tiszta színeket, a kéket és sárgát is, de ezek csak kisebb felületen jelentek meg. Élénk zöldet a jobb módú lányok hordtak, mert ez „városi” színnek számított, míg a tompa zöldet középkorú nők és a félgyászt viselők hordták. Később jött divatba és szintén a jómód jele volt a viola (lila) és a tüdőszín (bíboras élénk rózsaszín), ez utóbbi a pirosat is helyettesíthette
A kék a férfiak és az idős asszonyok színe volt, és amíg ruharendeletek írták elő, hogy mikor és mi viselhető, a kékposztó az ünnepi férfiviselethez tartozott. A férfiviselet a paraszti társadalomban is konzervatívabb, lassabban követte a változásokat, és színeiben visszafogott volt. A lányok és fiatalasszonyok ünnepi öltözködésében csak ritkán vagy kisebb felületen fordult elő a kék, de akkor élénkebb árnyalatban.
A kékfestő vásznakat sokáig céhes mesterek állították elő, az indigófestés technológiája német és morva területekről érkezett hozzánk a 18.században.
A díszítések egyes időszakokban és tájegységeken a szertelen versengésig fajultak. A díszítmények zsúfolttá váltak, már nem is az egyes motívumok, hanem a színes foltok ritmusa határozta meg az összhatást, legjellemzőbben a cifraszűrön, továbbá a matyó és kalocsai hímzéseken. A színritmus
kedvelése az egymásra vagy egymás mellé felvett ruhadarabok színében is megnyilvánult.
A viselet szimbolikája
Általában a nők, a fiatalok és persze a jobb módúak öltöztek színesebben. Az öltözködés kifejezte a közösség tagjainak, elsősorban a nőknek az életkorát és családi helyzetét. A szín, díszítmény, fejviselet (párta, szalag, koszorú, kendő), a szalagok száma és színe, a csipke, gyöngy stb. – pontosan utalt a nők státuszára.
Legdíszesebb öltözéke az eladósorban lévő lánynak, és annak a fiatalasszonynak volt, aki még nem szült
A magyar népviselet ma már nem igazán használatos a hétköznapokban, de a jellegzetes hagyományos események idején előkerülnek a régióra jellemző mintás öltözékek.
Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör
Térségünkben az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben évente számos rendezvény van. Megünnepelik a jeles napokat, az évfordulókat, könyvbemutatókat szerveznek, kézműves foglalkozásokat tartanak, vetélkedőket rendeznek, havi rendszerességgel bált tartanak, táncházakat szerveznek, kiállításoknak adnak otthont. Az Egyesületünkben szinte minden hétvégén történik valamilyen kulturális esemény.A cél, hogy minél több ismeretterjesztő előadást, foglalkozást biztosítsanak a fiataloknak, idősebbeknek egyaránt, ezenkívül ápoljak és műveljek kultúránkat, valamint, hogy tartalmas szórakozási lehetőséget biztosítsanak a közönségnek.
A mai szülők fontosnak tartják, hogy gyermekeik megismerkedjenek saját nemzeti és kulturális hagyományaikkal a néptánc segítségével, illetve azon keresztül. Bár kezdetben sok gyermek csupán a szülői unszolásnak igyekszik eleget tenni, a későbbiekben mégis önszántukból, a társaság miatt, a tánc iránti szeretetükből fakadóan folytatják a gyakorlást.
Projekat podržan od strane Ministarstva državne uprave i lokalne samouprave.
Medijski prilozi ne odražavaju nužno zvanične stavove Ministarstva državne uprave i lokalne samouprave.
